A Képzőművészeti Múzeum, ahol aláírták a szatmári békét


Az épületet, amely ma a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegének ad helyet, a XIX. század második felében neogótikus stílusban építették, és „Vécseyház” néven ismerték.

A mostani épület helyén a XVIII. században egy másik épület állt, amely magtárként szolgált a szatmári vár számára. Abban az épületben írták alá 1711-ben, a II. Rákóczi Ferenc vezette felkelés leverése után a szatmári békét, azt a dokumentumot, amely meghatározta az újkorban Erdély népének sorsát.

1911-ben helyezték el az épületen a szatmári béke emléktábláját, amelyet Aurel Popp festőművész készített. A múzeum alapkiállítása az elmúlt évszázad román képzőművészete reprezentatív személyiségeinek munkáit foglalja magában: Henri Catargi, Dumitru Ghiaţă, Eustaţie Stoenescu, Iosif Iser, Corneliu Baba, Aurel Ciupe, Mohy Sándor, Petre Abrudan, Stefan Popescu, Bene József, Ion Sima, Ion Jalea, Ion Irimescu, Vida Géza, Ion Vlasiu, Ovidiu Maitec.

A gyűjteményben ugyancsak jelen vannak a nagybányai festőiskola egyes képviselőinek munkái: Ziffer Sándor, Mikola András, Kádár Géza, Eugen Pascu, Mund Hugó, Nagy Oszkár stb. A múzeum tulajdonában egy kortárs képzőművészeti gyűjtemény is található, amely olyan neves művészek alkotásait tartalmazza, mint Ion Sălişteanu, Ion Pacea, Constantin Piluţă, Ion Gheorghiu, Vasile Kazar, Octav Grigorescu, Marcel Chirnoagă, Brăduţ Covaliu, Vasile Dobrian, Paulovics László, Tőrös Gábor és mások. Aurel Popp és Erdős I. Pál a szatmári képzőművészet legreprezentatívabb személyiségei.

 

Térkép
A projektet finanszírozta
Fotógaléria